Amazon Alexa kategóriában szereplő cikkeink
A mesterséges intelligencia új utakat keres a jövő felé
Jelenleg a mesterséges intelligenciához kapcsolódó technológiák alapvető fejlesztése sem áll le. A DARPA (Defense Advanced Research Projects Agency) úgy döntött, hogy 18,6 millió dollárt fektet a Princeton University kutatásába, amely az AI-chipek miniatürizálásával kapcsolatos innovációkkal foglalkozik. Ezeket ma főként adatközponti környezetre tervezik, míg a princetoni kutatás áttörést próbál elérni a skálázhatóság és a hatékonyság területén, ami lehetővé tenné a nagy teljesítményű AI integrálását hordozható eszközökbe, valamint repülőgépekbe és űrhajókba is. Részletek itt
Gyakorlati alkalmazások keresése
Az 1970-es években a mesterséges intelligencia kutatásának finanszírozása kezdett elapadni, az érdeklődés pedig az akkoriban teljesen új terület, vagyis a mikroprocesszorok és a mikroszámítógépek felé fordult. Ezek egyáltalán nem tették lehetővé a nagy erőforrás-igényű mesterségesintelligencia-alkalmazások futtatását, ezért az érdeklődés a szabályalapú rendszerek felé tolódott. Részletek itt
Kis és nagy intelligencia
A legtöbb sci-fi olyan gépekkel foglalkozik, amelyek képességei hasonlóak az emberéhez, vagy meg is haladják azokat, és azt a rendkívül népszerű kérdést boncolgatja: „Mit fogunk tenni, amikor már nem mi leszünk a bolygó legmagasabb szintű intelligenciája?” Az emberiségnek éppen azért sikerült benépesítenie és nagyrészt uralma alá hajtania a világot, mert intelligensebbek vagyunk a többi fajnál. Nem mi vagyunk a legerősebbek, nem tudunk víz alatt élni, nem tudunk repülni, és a természetes szőrzetünk sem túl figyelemreméltó, de mindezeket a korlátokat megtanultuk azzal ellensúlyozni, hogy egyszerűen mi vagyunk a legokosabbak. Részletek itt
Intelligens információkeresők
Amikor megjelent a Google keresője, az valódi forradalmat jelentett. Az első keresőmotorok többsége, például az AltaVista és a Northern Light, az internetes oldalak gépi indexelését használta, a Google azonban azzal a forradalmi ötlettel állt elő, hogy az oldalakat ne a tartalmuk, hanem a rájuk mutató hivatkozások alapján rangsorolja. Az oldalak keresési sorrendjének módosítására szolgáló keresőoptimalizálást (SEO, Search Engine Optimization) az egyszerű keresőmotorok esetében könnyű volt elvégezni: a kulcsszavakat például sokszor megismételték az oldalakon, miközben „fehér betűkkel, fehér háttéren” jelenítették meg őket, így csak a gépi indexelés számára voltak láthatók. Részletek itt
A Cerebras szuperóriás chipjei
Az egyik áttörést jelentő újdonságot azok a szuperóriás chipek jelentik, amelyek egy teljes wafer, vagyis a chipek gyártásához használt szilícium-egykristályból kivágott lap teljes felületét elfoglalják. A chipgyártás egy rendkívül tiszta egykristály előállításával kezdődik, amelyet lehűlés után különálló lemezekre, vagyis waferekre vágnak. A waferek mérete összefügg azoknak a gépeknek a képességeivel, amelyek litográfiai struktúrákat hoznak létre rajtuk; jellemzően 30 cm átmérőjű, kör alakú wafereket használnak. Minden waferen litográfiával nagyszámú különálló chipet alakítanak ki, majd a wafert ezek mentén feldarabolják. A Cerebras azonban teljesen más megoldást választott: a teljes felületet egyetlen óriási chip foglalja el. Részletek itt
Nvidia, az AI szupersztárja
Jelenleg a mesterséges intelligencia tanításának területén szó szerint az Nvidia uralkodik az Nvidia H100 Tensor Core GPU Hopper chipjeivel. Ezek többféle változatban kaphatók: némelyik túlméretezett, PCIe-csatlakozóval ellátott videokártyára hasonlít, más változatokat pedig az adatközpontokba való integrálásra szolgáló SXM-csatlakozóhoz terveztek. A hivatalos importőrök rendelésre 890 ezer koronától kínálják ezt a kártyát, jelenleg azonban a kereslet messze meghaladja a kínálatot, ezért gyakori, hogy az eBayen a 80 GB memóriával rendelkező kártyákat 45 000 dollárért, vagyis több mint egymillió koronáért árulják. Részletek itt
Az AI-modellek robbanásszerű növekedése
A mesterséges intelligencia iránti jelenlegi érdeklődési hullám az OpenAI generatív intelligenciája, a ChatGPT megjelenésével, valamint a DALL·E és a Midjourney generatív intelligenciák 2023 eleji hozzáférhetővé válásával kezdődött. Ezt a megjelenést a kritikusok néha „túl korainak” nevezik – de mit jelent az, hogy valami túl korai a technológiák világában? Részletek itt
Önvezető autók
Nagy érdeklődést váltanak ki az ADS-nek (Automated Driving Systems) nevezett autonóm járművezetési rendszerek. Ezek egy meglehetősen összetett rendszert alkotnak, amely nemcsak vezérlőszámítógépekből, hanem belső és külső érzékelőkből is áll. Ezek nemcsak az autó sebességére vonatkozó adatokat rögzítik, hanem a kamerák képét és más érzékelők, például kompakt radarok vagy lézerszkennerek, azaz lidarok adatait is. Részletek itt
Az AI térhódításának első lépései a világunkban
A mesterséges intelligencia nemcsak olyan „összekapcsolt” asszisztensek segítségével lép be a világunkba, mint a Microsoft Copilot, hanem már most is jelen van benne számos egycélú eszköz révén. Részletek itt
Új alternatívák, nagyobb adatközpontok
A mesterséges intelligencia nemcsak olyan „összekapcsolt” asszisztensek segítségével lép be a világunkba, mint a Microsoft Copilot, hanem már most is jelen van benne számos egycélú eszköz révén. Ezek közül valószínűleg a számítási fényképezés eszközeit használják a leggyakrabban, amelyek lehetővé teszik, hogy viszonylag kis érzékelőkből és tökéletlen lencsékből minden körülmény között jó minőségű képet számítsanak ki, legyen szó színkorrekcióval és hosszú expozícióval készült éjszakai fényképről, az elektronikus stabilizálással történő rázkódáscsökkentésről vagy elmosott hátterű portréfotóról. Jelenleg további egycélú eszközök is megjelennek, például a fényképen lévő objektumok eltávolításának vagy áthelyezésének lehetősége, a rögzített videó valós idejű módosítása és más funkciók. Részletek itt
Munka nélküli világ: előnyök és hátrányok
A mesterséges intelligencia széles körű alkalmazásának egyik nagyon valószínű következménye az elérhető munkahelyek számának csökkenése lesz. Általában azt mondják, hogy egy új technológia megjelenése nem csökkenti az elérhető munka mennyiségét, csak átalakítja azt, ez azonban csak a múltban volt igaz. Akkoriban jellemzően a fizikai erőt vagy hosszú távú erőfeszítést igénylő kézi munkát váltotta fel az automatizáció, aminek következtében a gépek kezelésére összpontosító munkakörök jöttek létre. Részletek itt
Okos érzékelők és detektorok – hogyan lehet biztonságos az okosotthonod?
Amit a szem nem lát, azt az okos detektorok és érzékelők megbízhatóan ellenőrzik. Minden okos otthonnak részét kell képezniük azoknak az eszközöknek, amelyek távollétedben is gondoskodnak a biztonságról és az egészségről. Mit tehetnek az okos biztonságnak mindezek a nem feltűnő elemei? Tudd meg a cikkünkből! Részletek itt
AI és a munka utáni világ: új életcélok keresése az emberek számára
Egyes elméletek szerint a munka kulcsszerepet játszott az emberi civilizáció fejlődésében. Ugyanakkor a történelem során nem maga a munka, hanem annak egyszerűsítésére irányuló törekvés mozdította előre a fejlődést. Az optimalizáció, az automatizáció és az innováció révén az emberiség folyamatosan hatékonyabb megoldásokat keresett a mindennapi feladatokra. A mesterséges intelligencia új korszakot nyithat ebben a folyamatban, és felveti a kérdést: hogyan alakulna az életünk, ha a munkavégzés már nem lenne mindennapi szükségszerűség, hanem választási lehetőség lenne? Részletek itt
Emberek és a mesterséges intelligencia: hogyan kerülhetők el a jövőbeli konfliktusok?
Az emberiség gépekkel vívott jövőbeli konfliktusaitól való félelem jóval régebbi, mint a Terminátor-filmek. Már Karel Čapek is az emberiség jövőjét boncolgatta az R.U.R. című művében, amelyben először jelent meg a „robot” kifejezés. Hasonló kérdéseket vetett fel a Colossus: The Forbin Project is, amely egy olyan világot mutat be, ahol két szuperintelligens számítógépes rendszer arra a következtetésre jut, hogy az emberiséget csak teljes ellenőrzés alatt lehet megmenteni az önpusztítástól. Ezek a történetek ma is aktuális kérdéseket vetnek fel: hogyan biztosítható, hogy a mesterséges intelligencia az emberek érdekeit szolgálja, és szüksége lehet-e valaha saját jogokra vagy különleges szabályozásra? Részletek itt
Mesterséges intelligencia: valóban feleslegessé válnak az emberek?
A történelem során minden technológiai forradalom jelentős változásokat hozott a munkavégzés terén. A foglalkozások átalakultak: a fuvarosokból teherautó-sofőrök, a másolókból hivatalnokok, a hagyományos gazdálkodókból pedig modern mezőgazdasági gépek kezelői lettek. A munka sok esetben egyszerűbbé, hatékonyabbá és biztonságosabbá vált, ugyanakkor az átalakulásnak mindig voltak előnyei és hátrányai is. Felmerül a kérdés: vajon a mesterséges intelligencia korában is hasonló folyamat zajlik majd, vagy most valóban kiválthatja az emberi munkát? Részletek itt
Stable Diffusion, Midjourney: Hogyan működik a mesterséges kreativitás?
A mesterséges intelligencia új és meglepő formája a mesterséges kreativitás. Az utóbbi időben számos program jelent meg, amelyek szöveges bevitelek alapján képesek képeket generálni. Maga a kreatív mesterséges intelligencia 2015-ben vált híressé, amikor a Google bemutatta a Deep Dream Generatort. Ez képes volt a bevitt képet színes hallucinációvá alakítani – bár érdekes volt, de kissé egycélú. Részletek itt
A mesterséges intelligencia előnyei és hátrányai: „Elveszi a munkánkat?”
Az „Elveszi a munkánkat!” kijelentés nem csupán a South Park című sorozat egyik emlékezetes idézete, hanem egy olyan félelem is, amely szinte minden technológiai forradalmat végigkísér. Az emberek általában óvatosan fogadják a változásokat, különösen akkor, ha azok a megszokott munkakörnyezetüket vagy megélhetésüket érintik. A történelem során minden jelentős technológiai újításnak akadtak bírálói, és bár nem minden ellenző mozgalom volt technológiaellenes, a gyors fejlődés gyakran bizonytalanságot és ellenállást váltott ki. A mesterséges intelligencia kapcsán ma hasonló kérdések merülnek fel: milyen hatással lesz a munkára, és hogyan alakítja át a társadalmat a jövőben? Részletek itt
Technológiai forradalmak – miért olyan jelentősek?
A technológiai forradalmak az emberi történelem meghatározó fordulópontjai, amelyek új lehetőségeket teremtenek, és alapjaiban változtatják meg a társadalom működését. Többnyire egy új technológia vagy társadalmi-gazdasági stratégia megjelenéséhez kapcsolódnak, amely gyökeresen átalakítja az emberek életét, a gazdaság működését és a mindennapi folyamatokat. Hatásuk gyakran generációkon át érezhető, és jelentős szerepet játszanak a történelem alakulásában. Részletek itt
Google Search – intelligencia mint tanulási forma
Az elmélet szerint az intelligencia összefügg a tanulási képességgel és a nagy mennyiségű információ feldolgozásával. Mindkettő nagyon fontos a Google keresőmotor számára, ezért nem meglepő, hogy mesterséges intelligenciát használ. És hogyan működik valójában a Google Search? Részletek itt
A mindennapi mesterséges intelligencia – hol találjuk meg?
Bár nem humanoid robotokról van szó, amelyekkel mély beszélgetéseket folytathatnánk, a mesterséges intelligencia már ma is körülvesz minket. Mindig viszonylag szűk specializációval rendelkezik, de lenyűgöző funkciókat tud biztosítani, vagy megkönnyítheti az életünket. Hol vehetjük észre az AI-t magunk körül? Részletek itt
